Gyakran Ismételt Kérdések

Kérdések és válaszok a szűz kókuszolajról

1. Mennyi kókuszolajat fogyasszunk naponta, hogy élvezhessük az előnyeit?
2. Vannak a szűz kókuszolajnak mellékhatásai?
3. Hogyan használjuk a szűz kókuszolajat?
4. Hűtőben kell-e tartani a szűz kókuszolajat, és mennyi a szavatossági ideje?
5. A kókuszolaj folyékony, vagy szilárd?
6. Miben különbözik a szűz kókuszolaj a boltokban kapható más kókuszolajaktól?
7. Minden kókuszolaj organikus?
8. Mennyi Omega 3 zsírsav található a szűz kókuszolajban?
9. Fogyaszthatja-e a szűz kókuszolajat terhes nő?
10. Mi az „Extra szűz kókuszolaj”?
11. Más olajokhoz hasonlóan hidrogénezetté, vagy toxikussá válik-e a kókuszolaj főzés, sütés hatására?
12. Mivel a szűz kókuszolajat farmerek és családok állítják elő, okozhatnak-e gondot az előállítás során az egészségügyi viszonyok?
13. Felmelegítik-e a kókuszolajat az előállítás során?
14. Tönkreteszi-e a szűz kókuszolajat a hő? Mi a helyzet az enzimekkel?

Kérdések a hidegen sajtolt kókuszolajról

1. Mi az a hidegen sajtolt kókuszolaj?
2. Azonos-e a hidegen sajtolt kókuszolaj tápértéke a szűz kókuszolajéval?

Kérdések és válaszok a szűz kókuszolajról

1. Mennyi kókuszolajat fogyasszunk naponta, hogy élvezhessük az előnyeit?

A kókuszolajban rejlő előnyök főleg a benne lévő közepes láncú zsírsavak tápértékének köszönhetők (Lauránsav). A legjobb természetes összehasonlítás az anyatejjel adódik: az anyatejben található közepes láncú zsírsavakból egy újszülött naponta meghatározott mennyiséget vesz magához. A kutatók szerint ez annyi zsírsavat tartalmaz, amennyit egy felnőtt arányaiban 3,5 evőkanál kókuszolajból tud bevinni. Mivel a kókuszolaj természetes olaj, mely a kókusz húsában raktározódik el, javasolt a fent említett mennyiség magas rost és proteintartalmú ételekkel együtt történő fogyasztása. Ugyanakkor azok számára, akik még sohasem fogyasztottak kókuszolajat, ennél jóval kisebb mennységgel érdemes kezdeniük, hogy kitapasztalhassák, hogyan reagál a testük.

2. Vannak a szűz kókuszolajnak mellékhatásai?

A szűz kókuszolaj élelmiszer, nem gyógyszer, ennél fogva nincsenek mellékhatásai. Mivel minden ember más és más, előfordulhatnak ártalmas reakciók, különösen akkor, ha az illető teste már hozzászokott egy zsírszegény étrendhez. A leggyakrabban előforduló reakció a hasmenés. Mivel a javasolt napi bevitel 3 evőkanál, kezdetben ajánlott ennek a mennyiségnek a töredékével kezdeni, és később sem egyszerre bevinni a mennyiséget. Inkább osszuk el a mennyiséget az egész napi táplálkozás során, és csökkentsük a mennyiséget, ha nem kívánt mellékhatások jelentkeznének. Mint minden más élelmiszernél, itt is előfordulhatnak allergiás reakciók bizonyos embereknél, habár Ázsiában már évezredek óta emberek milliói fogyasztják.

3. Hogyan használjuk a kókuszolajat?

Számos módja van annak, hogyan juttassuk be a kókuszolajat a mindennapi táplálékainkba. Mivel stabil sütőolaj, egyszerűen felcserélhető az egészségtelen sütőolajjal. Mivel szobahőmérsékleten, vagy hűtve megszilárdul, helyettesíthető vele a vaj, vagy a margarin, akár sütéshez, főzéshez A ZSÍROK OLAJOK HASZNÁLATÁNÁL  20-30%-BAN HASZNÁLJON KÓKUSZOLAJAT is. Bármilyen receptnél, amely vajat, margarint, vagy olajat kíván, alkalmazható ezek helyett a kókuszolaj. Népszerű a gyümölcsturmixokban való felhasználása is. Sokan egyszerűen esznek belőle egy evőkanállal, és kész. Hűtés, vagy fagyasztás során halmazállapota és íze teljesen megváltozik, páran ekkor „cukorkának”, vagy „fehér csokoládénak” hívják. Néhányan megtöltik a jégkockakészítőt kókuszolajjal, és beteszik a fagyasztóba. Mások kenyérre, vagy kekszre kenve fogyasztják, megint mások gyümölcsturmixokba, vagy teájukba, kávéjukba teszik.

4. Hűtőben kell-e tartani a szűz kókuszolajat, és mennyi a szavatossági ideje?

Nem. A szűz kókuszolaj nem igényel hűtőtárolást. Még a Fülöp szigeteken, és más trópusi vidékeken, ahol az átlagos hőmérséklet sokkal magasabb, mint északabbra, sem tartják az emberek a kókuszolajat hűtőszekrényben. A szűz kókuszolaj, rendkívül stabil, mivel finomítatlan, és túlnyomó részt telített. Különböző vizsgálatok kimutatták, hogy a szűz kókuszolaj folyékony szerkezetében állandó 80 Farenheit fok fölötti hőmérsékletnél két év után sem állt be változás. A szűz kókuszolaj szavatossági ideje általában 2 év, míg a hidegen sajtolt és finomított kókuszolajé csupán 1. Ugyanakkor javasoljuk, hogy ne tárolja a kókuszolajat közvetlen napfényben. A trópusokon a kókuszolaj majdnem mindig folyékony, mivel olvadáspontja körülbelül 25 Celsius fok. Magyarország klimatikus viszonyi közt azonban többnyire szilárd, vaj állagú. Ugyanakkor mindkét formájában tárolható.

5. A kókuszolaj folyékony, vagy szilárd?

A kókuszolaj 25 Celsius fok felett folyékony halmazállapotú, ez alatt pedig szilárd zsír. Mindkét formájában tárolható, és melegítéssel könnyen folyékonnyá tehető.

6. Miben különbözik a szűz kókuszolaj a boltokban kapható más kókuszolajaktól?

Amikor valaki kókuszolajat vásárol, először is döntenie kell „szűz” és „finomított” között. A szűz kókuszolaj meghatározó jellemzője, hogy friss kókuszból készül, és annak jól megismerhető illatát, és aromáját adja. Az aroma nélküli kókuszolajak koprából, nem pedig friss kókuszból készülnek. Vannak ugyanakkor olyan olajok is, amelyek koprából készülnek, ugyanakkor nincsenek teljesen illatmentesítve, és valamennyi aromával is rendelkeznek. De ezeket az olajokat minden marketinges állítás ellenére szintén finomítják. A különbség azonnal érezhető, ha megkóstoljuk a szűz kókuszolajat. A kopra finomításának számos módja van, egyesek előnyösebbek, mások kevésbé. Ugyanakkor a szűz kókuszolaj friss kókuszból készül, és további finomításra nem szorul, mivel természetes antioxidánsai rendkívül stabil olajjá teszik.

Az olyan kókuszolaj aminek az olvadáspontja eltér a 25c-foktól sok adalékot tartalmazhat és kevésebb lauránsavat ezért legyünk körültekintőek.

7. Minden kókuszolaj organikus?

Nem. Igaz, hogy a legtöbb kókuszt kisipari farmergazdaságokban termelik, és ezek igen ritkán használnak növényvédő-szereket, vagy műtrágyát. Ugyanakkor számos kókuszültetvényen manapság a farmerek elkezdték a köztes növénytermesztést, ami annyit tesz, hogy a magas kókuszpálmák alatt egyéb kultúrnövényeket is termesztenek, és ezek közül számos növényt permeteznek. Az USDA csak akkor adja ki az bionövény tanúsítványt, ha a környező ültetvényeken, ahol hagyományos növénytermesztés folyik, biztosítják, hogy a kókuszpálmák nem szennyeződhetnek. Számos kókuszültetvény hagyományos növényeket termesztő farmgazdaságok mellett van, ahonnan a veszélyes műtrágyák és növényvédő szerek bemosódhatnak az ültetvény talajába, vagy más módon szennyeződhetnek az értékes fák. Az organikus címkével ellátott termékek ugyanakkor teljesítik a szigorú standardokat, és a gyártó cégek gyakran olyan országokból importálják a növényeket, ahol alacsony a légszennyezés, ritkán lakott a vidék, és tisztább a környezet.

8. Mennyi Omega 3 zsírsav található a szűz kókuszolajban?

Semennyi. A szűz kókuszolaj nem Omega 3 zsírsav-forrás. Ezt más táplálékokból, vagy táplálék-kiegészítőkből kell bevinni (mint például a Perfect Balance termékcsalád), vagy a tőkehalmáj. A kókuszolaj elsődleges tápértéke a közepes láncú zsírsavakban rejlik.

9. Fogyaszthatja-e a szűz kókuszolajat terhes nő?

Mivel a szűz kókuszolaj egy élelmiszer, és a számos ázsiai számára fő táplálékforrás és termény, mindenki számára biztonságos. Kókusztermelő országokban mind a terhes nőknek, mind a szoptató anyáknak javasolják a fogyasztását, mivel lauránsavat is tartalmaz, amely az anyatej egyik fontos alkotóeleme is. Ugyanakkor e fentebb említett elővigyázatossági lépéseket figyelembe kell venni. Számos nyugati országban az emberek alacsony zsírtartalmú diétához szoktak, így nem a legjobb ötlet terhesen kezdeni a szűz kókuszolaj szedését, mivel az ember teste nincs hozzászokva. Ugyanakkor, ha már rendszeres fogyasztója a kókuszolajnak, és nem tapasztalt káros mellékhatásokat, semmi oka sincs arra, hogy abbahagyja a fogyasztását, de számos jó oka van annak, hogy folytassa.

10. Mi az „Extra szűz kókuszolaj?

Néhány szűz kókuszolajjal foglalkozó kereskedő és gyártó a fent említett eljárások egyikére utalva a termékét „Extra Szűz Kókuszolajnak” nevezi. De mivel nincs más gyártási eljárás, mint a fentebb említettek, ez az elnevezés meglehetősen önkényes. Hivatalos osztályozás, besorolás nincs, nem úgy, mint az olívaolaj iparban, mivel ott a két olaj teljesen különbözik a zsírsavösszetételben, aratási eljárásban és terminológiában.

11. Más olajokhoz hasonlóan hidrogénezetté, vagy toxikussá válik-e a kókuszolaj főzés, sütés hatására?

Nem. A hidrogenizálás egy olyan ipari folyamat, melynek során az olaj halmazállapotának megtartása végett hidrogénmolekulákkal telítik az olajat. Ez kémiai úton változtatja meg az olajat, és káros transz-zsírsavakat hoz létre. A főzés, vagy sütés során nem kerül hidrogénmolekula a szűz kókuszolajba, ezért az nem hidrogenizálódik. Amint azt fentebb már megállapítottuk, a szűz kókuszolaj nagyon stabil molekulaszerkezetű anyag, még akár magas hőmérsékleten is. Ugyanakkor nem szerencsés a füstölési ponton túl is használni az olajat, mivel ettől az tönkremegy és elsárgul. Amikor az olaj sötétsárgává válik, tovább már nem lehet használni, és ki kell dobni.

12. Mivel a szűz kókuszolajat farmerek és családok állítják elő, okozhatnak-e gondot az előállítás során az egészségügyi viszonyok?

Nem. Sőt, a szűz kókuszolaj előállítása során több törődést és odafigyelést kap, mint a legtöbb tömegtermelt, gyártósoron előállított kókuszolaj. A legtöbb család, aki szűz kókuszolajat állít elő, szigorú minőségellenőrzési tréningben részesül, és otthonaikat, üzemeiket rendszeresen ellenőrzik. Olyan standardokat kell betartaniuk, hogy milyen idős kókuszokat használhatnak fel (A szüretelést követő 24 órán belül), milyen fajtájú kókuszt használhatnak, a feldolgozó eszközök, pl. reszelők, prések, stb. milyensége. Az olaj előállításához használt eszközökkel csak szűz kókuszolajat lehet előállítani, és az üzemekben cementezett padlónak kell lenniük. Az előállítók nagy része vidéken található, távol a szennyezett városi területektől.  Amíg a szűz kókuszolaj hordókba kerül, háromszor ellenőrzik a minőségét, és a végső csomagolás előtt még egyszer. A hagyományos ellenőrzési módszerek (szaglás, kóstolás és szemmel történő vizsgálat (átlátszóság) mellett folyamatos laboratóriumi tesztek biztosítják az állandó magas minőséget.

13. Felmelegítik-e a kókuszolajat az előállítás során?

Igen. A csomagolást megelőzően a szűz kókuszolajat enyhén felmelegítik. Erre azért van szükség, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nincs nedvesség az olajban, és hogy az összes olaj felolvadjon. Ez a melegítés nagyon alacsony hőmérsékleten történik, (alacsonyabb, mint a forrási hőmérsékletek) és nagyon rövid ideig tart, mindössze 10-15 percig. A kommersz kókuszolajokat ugyanakkor gőzöléses illatmentesítésnek vetik alá. Mindazonáltal a kókuszolaj előállításának hagyományos módszerei során is mindig használtak bizonyos fokú melegítést.

14. Tönkreteszi-e a szűz kókuszolajat a hő? Mi a helyzet az enzimekkel?

Nem, a kókuszolajat semmilyen formában nem teszi tönkre, vagy módosítja kémiai módon az alacsony hőmérséklet. Más növényi olajoktól eltérően a közepes láncú zsírsavak nagyon ellenállóak bármilyen hő okozta változással szemben. Még az igen magas hőfokra hevített kommersz növényi olajak is megőrzik közepes lánchosszúságú zsírsavaik szerkezetét. Ez a tulajdonság teszi a kókuszolajat az egyik legjobb sütőzsiradékká, mivel igen szerkezete igen nehezen bomlik fel.

Sokan adnak hangot abbéli aggodalmuknak, hogy még az igen alacsony hőmérsékletre történő hevítés is tönkreteheti a kókuszolajban található enzimeket, és más hasznos tápanyagokat. Mindazonáltal mindenkinek figyelembe kell vennie, hogy ez egy trópusi, igen forró környezetben tenyésző növény olaja. A kókuszpálma tetején fejlődő, légmentesen zárt kókuszdióban található olaj nem ritkán akár 100 F fok fölötti hőmérsékletnek is ki van téve, amíg meg nem érik. Ami az enzimeket illeti, azok a kókuszdió húsában, és nem az olajában találhatók. A piacon nincs olyan kókuszolaj, amely enzimeket is tartalmaz, mivel lebontaná az olajat, és az hamar megavasodna. Amennyiben az enzimek jótékony hatását is élvezni szeretnénk, a fáról frissen leszedett kókuszdió húsát kell fogyasztanunk.

Az a közismert, de hibás megállapítás tehát, hogy létezik „élő”, „hőséget soha nem látott” kókuszolaj a piacon, csak egy közkeletű mítosz. A kókusz trópusi növény, ahol szinte mindig nagy a forróság. A tartályokban, amelyekkel az olajat a trópusokról a világ minden pontjára szállítják, a hőmérséklet nem ritkán a 130 F fokot is eléri. A kontinensen használt tartálykocsik belső hőmérséklete akár 125 F is lehet. Télen a kókuszolaj – magas olvadáspontja miatt – megszilárdul, ezért muszáj felhevíteni, hogy kiszerelhető legyen a piaci igényeknek megfelelően. A kókuszolaj szállítók általában nagyméretű, szigetelt gyűjtőkonténereket használnak, amelyben számos kisebb hordó fér el, és melyek belső hőmérsékletét állandó 90 –100 F között tartják, ezzel biztosítva, hogy az olaj télen is könnyen átszerelhető legyen a megfelelő méretű dobozokba. Más szállítók fűtőgyűrűket használnak az olaj gyorsabb cseppfolyósításához, amelyek akár forráspontig is felhevíthetik a hordóban tárolt olajat. Tehát minden kókuszolaj „látott” már meleget. A jó hír az, hogy a Teremtő ezt a növényt forró égövi klímára teremtette, ezért az alacsony hőmérsékletek semmilyen káros módon nem befolyásolják annak minőségét.

Kérdések a hidegen sajtolt kókuszolajról.

1. Mi az a hidegen sajtolt kókuszolaj?

Ezt az olajat a „régi” módszerrel állítják elő, melyet „fizikai finomításnak” is neveznek. A feldolgozás modern módszere a kémiai kivonás, amely oldószereket használ a magasabb hozam és a nagyobb sebesség érdekében, ráadásul olcsóbb. A hidegen sajtolt kókuszolajunk előállításához NEM HASZNÁLUNK sem oldószereket, sem más vegyszert, teljesen hagyományos, mechanikus módon készül. Az olaj nem hidrogenizált, és nem tartalmaz transz-zsírsavakat. Nagyon jó minőségű étkezési olaj, amely kizárólag olyan kókuszdióból készül, melyeket NEM kezeltek semmiféle vegyszerrel, vagy műtrágyával. 100% -g természetes, és megfelel az USDA és az EU előírásainak. Olajunk magas lauránsav tartalmú, amely egy olyan közepes láncú zsírsav, amelyet Ázsiában emberek milliárdjai napi rendszerességgel fogyasztanak. A hidegen sajtolt kókuszolaj olcsóbb, mint a Szűz kókuszolaj, mert egy gőzöléses illatmentesítő eljáráson megy keresztül, melynek következtében meglehetősen ízetlen. A szűz kókuszolaj ezzel szemben megőrzi jellegzetes és karakteres kókuszillatát és ízét. Sütéshez sokan az illatmentesített változatot részesítik előnyben, mely nem változtatja meg a sült ízét. Persze van, aki kifejezetten ezt szereti.

2. Azonos-e a hidegen sajtolt kókuszolaj tápértéke a szűz kókuszolajéval?

A közepes láncú zsírsavak (trigliceridek) tekintetében a két olaj teljesen azonos, és ez jelenti a kókuszolaj legfontosabb előnyét. Ez gyorsítja ugyanis a tanulmányok szerint az anyagcserét, támogatja az immunrendszert, stb. Ami a hidegen sajtolt kókuszolajból hiányzik, azok bizonyos tápanyagok, illetve a szűz kókuszolaj antioxidáns tartalma, mint pl. az E-vitaminé (habár a kókuszolaj nem szignifikáns E-vitamin forrás, a pálmaolajban sokkal több van). Hogy ez milyen hatással van a szervezetre, jelenleg is kutatások tárgyát képezi.

A táplálkozás alapvető szabálya, hogy minél közelebb van a természethez, illetve a természeteshez, annál jobb. Ugyanakkor elmondhatjuk, hogy folyamatosan vizsgálják mindkét fajta előnyeit laboratóriumi körülmények között. A vevői vélemények és visszajelzések (amelyek természetesen nem tekinthetők tipikusnak) azt mutatják, hogy a szűz kókuszolajban több potenciál van.

 A kókuszólaj fogyasztásánál győződjünk meg arról, hogy ne legyen vegyileg kezelt.

Sütéshez főzéshez használjon bioszürt kókuszolajat.

Ajánlja ismerőseinek...